Az igen jelentette volna, hogy nem akarunk olimpiát
A kérdés szó szerint így hangzott volna: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?”. Ha a többség úgy szavaz, hogy igen, helyezzék hatályon kívül a törvényt, az azt jelenti, hogy a választók nem szeretnék, ha Budapest rendezné a játékokat.
Nem fogadja el az olimpiai népszavazás kezdeményezője, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerdai ülésén megtagadta a kérdés hitelesítését. A kérdést benyújtó Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírója a hvg.hu-nak azt mondta: a bizottság döntését a Kúria elé viszik, vagyis a bíróság fogja kimondani a végső szót a voksolásról.
Szerdán végigültük a Patyi András által levezényelt ülést, ahol kreatívabbnál kreatívabb jogi érveket sikerült felhozni a népszavazás ellen, hogy végül 2 kósza nem szavazat ellenében 9 igennel megakasszák a kérdést. Csak Bodolai László LMP-s és Litresits András MSZP-s delegált szavazott arra, hogy lehessen népszavazást tartani az olimpia megrendezéséről szóló törvényről – vagyis az olimpiáról. Ugyanis a kezdeményező a megrendezésről szóló jogszabályon keresztül támadta (volna) meg, hogy Budapest pályázzon a 2024-es játékok házigazdájának posztjára. Pont erre hivatkozott több tag is, szerintük a feltett kérdés a jogszabályról, és nem az olimpiáról szól. A törvényről pedig nem lehet népszavazást tartani, mert olyan tárgyköröket is érint, amikben kizárt a népakarat kinyilvánítása.
Nagy meglepetés nem volt, Patyi András elnök vezetésével már a tagok elé kerülő tervezetben az volt, hogy el kell utasítani a kezdeményezést, erre bólintottak rá készségesen, nagy többséggel az NVB tagjai.
Pálffy Ilona, NVI-vezető és Patyi András a kvótanépszavazás estéjén
MTI / Soós Lajos
Erdélyi Katalin erre annyit mondott, szerinte hajmeresztő indokokat hoztak fel a tagok az elutasítás mellett, ezek közül is az a kedvence, hogy az olimpiai jelképekről szóló 1981-es nairobi szerződésre mutogatnak. Főszabály szerint nem lehet népszavazást kiírni olyan kérdésben, ami nemzetközi szerződést érint. Mivel ebben a hatályos törvényben óhatatlanul benne van az ötkarikás jelképhasználat, azt meg nyilván ez a nemzetközi, nairobi szerződés rendezi, Patyi András és több más tag szerint már csak ezért is kizárt, hogy voksolhassanak róla a választók.
Fővárosi vonalon is a Kúria elé kerülhet az ügy
Közben viszont a Fővárosi Választási Bizottság szerdán hitelesítette Erdélyi Katalinék másik kezdeményezését, ami kifejezetten a pályázásról szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?"
Mint mondta, ezt még 15 napon belül meg lehet támadni, és akkor ez is a Kúria előtt landol.
A hamburgiak voksolhattak, Róma maga felelőtlenségnek minősítette
Budapest mellett már csak Los Angeles és Párizs verseng a rendezésért. Szeptember végén ugyanis Róma végérvényesen visszavonta pályázatát, miután a városi tanács, illetve Virginia Raggi főpolgármester így döntött. A visszalépést azzal indokolták, hogy „felelőtlenség lenne” pályázni.
Róma előtt pedig Hamburg lépett vissza, miután erre voksoltak az itteni polgárok a tavaly őszi ügydöntő népszavazáson. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jövő szeptemberben Limában dönt a helyszínről.
